Kedd

Tegnap reggel azon gondolkoztam, miért olyan szép-szomorú ez a nap. A gyöngyvirágok épphogy kipislogtak a zöld köntösük alól a napra, csodaszép délelőtt volt, és mindenhol madárcsicsergés. Aztán később a nap belevilágított a gondolataimba, Ziták napja van. Zita, Bourbon-pármai hercegnő, magyar királyné, osztrák császárné. Utolsó magyar királyi hitves. Adjon Neki az Úr örök békét!

Úgy érzem, az Ő tiszteletére nyíltak ki reggelre a gyöngyvirágok az udvaron.

Gyűjtöttem pár képet róla ma délután aki szeretné, nyugodtan használhatja. Íme:

http://picasaweb.google.hu/117391353666938548815/ZitaKiralyne#

Mongoose

Számomra hétfőn kezdődött igazából és ténylegesen a BAM. Gyönyörűséges és szépséges Mongooseommal. Annyira bájos kis bringa, hogy úgy érzem itt az ideje egy újabb kampány indításának, mely kaphatná a "Legyen a bringa is családtag" - nevet.

Persze újabban minden számomra kedves tárgy a "család" része, pl könyv, orchideacsemeték, könyv, magnóliavirágok, könyv, könyv, karácsonyi kaktusz, könyv, stb.. :) Éppen itt volt az ideje egy újításnak. Szóval Mongoose nagyon szeretnivaló kedves kis bringa, éppen ezért már kapott is egy szép csomagtartót ami színben is passzol az egyéniségéhez :) Kapott még továbbá két extra magas biztonsági fokozatú láncot is, nehogy úgy járjon mint kedves elődje, akit elnyisszantottak az iroda mellől még ősszel. Szóval ő az új közlekedő-társam, együtt suhanunk mindenfelé.

Képek készülését hétvégén tervezzük, valami szép túrát kéne csinálni a környéken kettesben, akarom mondani négyesbben (Robi, és bringája, Én és Mongoose-kisasszony :)

Azt hiszem így fogom hívni :)

Ma reggel

Örömmel jelentem, hogy ma reggel hivatalosan is beköszöntött Piliscsabára a tavasz. Kezdődött mindez úgy, hogy reggel szinte kétségbe esetten riadtam fel a verőfényes napsütésre, illetve a mellé párosult ezerféle tollas jószág csivitelésére. Nem, nem paranoia, csak nem találtam az órámat, és azt hittem jócskán késésben vagyok. Pedig csak fél 7 volt éppen, így még maradt idő lustizásra, gondolkozásra, tervezgetésre mielőtt munkába megyek.
Mind emellett még színes ibolyaféléket is találtam a vonat felé. Így garantálva volt a jó hangulat.
Persze lehet, hogy csak a tegnap esti futás volt rám hosszan tartó frissítő hatással, de nem is firtatom, meglepően szép időnk van.
Holnap átültetem az orchidea fiait, remélem túlélik a pesti út traumáit, és legalább kétszer annyira szépek lesznek mint a mama :)

Most hirtelen ennyi :)

=

Mindig is tudtam, hogy vannak egyenlőek és egyenlőbbek körülöttünk, de ami pofátlanság, az nagyon tudja bántani az igazságérzetemet. Persze lehetséges, hogy én vagyok az élhetetlen, a becsületes idióta aki önerőből próbálja elérni a dolgokat saját ideje rovására. De legalább nem kell a lelkiismeretemmel bajlódni. Bezzeg bezzeg. Egyesek kaphatnak belső segítséget munkaidő alatt is. Ráadásképpen az orrom előtt. Hát tudtuk, hogy mindenhol vannak gusztustalan emberek akiknek minden elfér az arcukon.
Úgy érzem magam, mint a márványszirteken. Megteremtett kis világ, körülötte borzalom..
Ameddig pedig rendeződnek a dolgok, csak emelt fővel lépkedni tovább, amolyan Caroline Crale módra.

Megalkuvás, választások,

Ezer felől zúdult már megint ez a cukormázas ömlengés, már kezdtem egyedül érezni magam a hazug ígéretek tengerében, de szerencsére vannak még akik túllátnak ezen és nem akarnak megalkudni az "olcsóbb kenyérért".
Egyik párton sem fog múlni, hogy hogyan boldogulunk az életben, hanem magunkon.
Örülök kedves PHJ, hogy nemrégiben személyesen is találkoztunk, nagyon jó a könyve, ne becsülje alá magát, ha átadják az öregek a stafétabotot, az át van gondolva alaposan :)
További jó munkát kívánok.
És én sem alkudtam meg idén, büszke vagyok rá. Várom a rendet.