2010. jún. 4.

A halál

Állandó rettegés és félelem övezi, pedig jön, akárhogy futunk előle. Utol ér minket is egyszer, tudjuk, de rettegünk.
Körülöttünk hullanak a szerettek, itt hagynak, de mégis itt maradnak, apró kis gondolatban, elménk bugyraiban, mint kedves hölgy, aki valamikor azt a kis medaliont adta. Hol is van? elkeverte az élet, elkevertem, nem emlékszem, csak erre, és jön a felismerés, hogy lehetett volna több is ez a pár halvány megsárgult fénykép a lelkem mélyén, hiszen mennyiszer megtehettem volna azt a három-négy villamos megállót, két lépést.
Most aztán mehetek. Nem látszanak, csak a borús fellegek, minden kifakult színben játszik, a rokonok, az idegen emberek. S megint csak az időt gyászoljuk mind, akik nem voltunk velük sokat, mert minden önző vágyunk a felszínre költözött és most a lelki ismeret hangja tör könny formában fel minden zokogó arcból, s mindez mit sem ér, mert a könny nem ég bele minden arcba, és folytatjuk újra meg újra a kört, a halál szellő hiába is gyötört. Holnap tán kiderül az ég, tovább forog a nagy kerék, elpazarolt percek, s kik szerettek, már mind elmeneteltek a bús sor elején.

2010. jún. 3.

Azért nem írok , mert olvasok :)

Ziták, blogok, bejegyzések, interjúk és tényfeltáró cikkek...
Szóval annyi minden kezdett hirtelen érdekelni.
Olvasok és csak olvasok főleg történelmet és szépirodalmat...
Közben pedig azon töröm a fejem, hogy mit kellene tanulni. Valamit mégiscsak kellene a magyaron kívül, mert érdekelnek komolyabb témák, s ha nincs mögötte olvasottság vagy megfelelő szintű tudás, akkor nem szívesen írok mélyebb témában, mert az még félre vezető is lehet. Na szóval sokak kérdésére ezért nem írok mostanság sűrűn.
Zita királynéról keresek mindenféle anyagot, egy cikkhez, közben az e-book kérdéssel kapcsolatban kutakodom, mi is a helyzet e-téren. Mindemellett dolgozom, illetve a költözködés és lakásfelújitás nemes terveit szövögetem :)
Újra csak a tanulás jut az eszembe több akarok lenni mint egy egyszerű ügyintéző. Alkotni szeretnék valami szépet és hasznosat. Nincsen világos egyenes célom, a lehetőségeket sem ismerem tisztán egyenlőre, csak tenni akarok.