2009. jan. 15.

Hajó

Mint minden nagy földre zuhanás alkalmával, most is ki kapart össze? Hát vendetta. Így megy ez már gimi óta.
Ma például a hajókról beszélgettünk. Érdekes téma, hiszen mindenkinek van egy hajója az életében. Jobban megfogalmazva, mindenkinek van legalább egy hajója az életében. Aki tagadná, nos az egyszerűen hazudik. (Vagy vak.)


Az én első igazi hajómról már kétszer leugrottam. Most harmadjára szeretnék felszállni, remélem sikerülni fog, bár megérdemelni semmiképpen nem érdemlem meg, de bízom a sok imában, Kronosz gyermekében, no meg a szép hajókázások emlékében. Talán segítenek, s nem kell Jónásként makacsul tovább harcolnom magam ellen.


"Ha költőien akarnám megfogalmazni, ezt írnám:
Minden hajó életében vannak szárazdokkok
amikor kicsit pihen javul
aztán újra vízre kerül
és új szelekkel siklik ahogy régen.
De mivel statikázom ezért azt mondanám hogy minden síkban ható erőnek van y irányú alkotója...." Cs. K. v

Sosem tudom eléggé meghálálni az égnek, hogy ilyen barátom van, mint Te.

1 megjegyzés:

Csaba Krisztián írta...

Már megháláltad azzal hogy a barátod lehetek.