nincs kontroll, nincsenek megszokott dolgok, ezerfelé szakítom magam, és mégis megül rajtam az üresség. Aztán jön egy kapaszkodó, és én nézem, és sodrósom tovább. Elmúlt már annyi minden, kellene még annyi sok tapasztalás.
elég, megálljt kívánok végre. Csöndes magányt, nehezen viselhetőt.
Mindig újra.
elvesztem talán.
