Piliscsaba, Klotildliget, egész nap esik a hó...Milliónyi tisztán fehér absztrakt apróság. Felkavaróan tiszta érzéseket hoz ki az ember lányából. Új szerelem milliónyi apró részlete puhán simogatja, miközben olvad a bőrömön. Akarom. Annyira vágytam rá. Igazán. Megéri megszenvedni érte. Finoman kínzó, mikor az első pihe elolvad, s millió másik követi. Kínoz ez a helyzet. Annyira édes. Megunhatatlanul tél és tavasz.
...
A taft még bírja, de én már nem sokáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése